Az Apáczai Közalapítvány a szülőföldön maradást támogatja, fejtette ki a vele készült interjúban dr. Kroó Norbert professzor, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkára. Az Apáczai Közalapítvány vezetője az Erdélyből elszármazott Csete Örs. Máris több pályázat érkezett, mint az idei évre rendelkezésre álló pénzalap. Jelenleg folyik a közalapítvány bejegyzése. A kuratórium elnöke Berényi Dénes professzor Debrecenből, titkára pedig Pósán László parlamenti képviselő. A kuratóriumot Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Vajdaságban, Szlovéniában élő jeles személyiségekből álló tanácsadó testület segíti. - A lehetséges támogatás mintegy felét nagyobb dolgokra szánják, így például vendégházak vásárlására, hogy a vendégprofesszorokat fogadni tudják. /Gui Angéla: Szülőföldön való oktatást támogat az Apáczai Közalapítványt. Interjú dr. Kroó Norbert professzorral, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./
1999. július 9.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) júl. 9-i ülésén Péter Pál gazdasági és szociális alelnök beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során megbeszélést folytatott Õry Csaba szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkárral a magyarországi munkavállalási engedélyek kérdésköréről. Péter Pál találkozott Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Alapítvány elnökével és a Kárpát-medencei magyar befektetéseket támogatni hivatott Corvinus rt. elnökével, Váradi Zoltánnal is. Ugyancsak gazdasági kérdésekről tárgyalt Misovicz Tiborral, a HTMH gazdasági alelnökével. Madaras Lázár önkormányzati alelnök beszámolt a Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyei RMDSZ-tisztségviselőkkel és önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélésekről, illetve Boros János főreferens Szatmár megyei megbeszéléseiről. Nagy F. István oktatási alelnök is Budapestre látogatott. Megbeszélést folytatott Pálinkás Józseffel, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárával. A találkozón jelen volt Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is. Mindketten részt vettek az Oktatási Tanács ülésén, ahol a Kárpát-medencei felsőoktatás soros problémáiról volt szó. A Csete Örssel, az Apáczai Közalapítvány irodavezetőjével való találkozón az alapítvány kuratóriumának döntéseiről tájékozódott: ezen döntések jelentős növelési támogatást jelentenek, elsősorban a felsőoktatás területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./ A júl. 9-ére összehívott Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökségi ülésének fő napirendi pontja a helyhatósági választások témája volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./
2000. március 2.
A magyar kormány 1998. decemberében hozta létre az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság anyanyelvi felsőoktatásának, szakképzésének, pedagógus továbbképzésének támogatására. Egy éves tevékenységükről Budapesten, február 25-én tartott sajtótájékoztatót a kuratórium elnöke, dr. Berényi Dénes akadémikus (Magyar Tudományos Akadémia Atommag Kutató Intézete - Debrecen) és Csete Örs, a Közalapítványi Iroda igazgatója. Az alapítvány munkáját Tanácsadó Testület segíti, tagjainak többsége a környező országok kiemelkedő oktatási szakemberei közül kerül ki: Bauer Győző professzor (Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Gyógyszerkutató Intézete - Pozsony), Pisnják Mária szaktanácsadó (Szlovénia - Lendva), dr. Korhertz Tamás magiszter (Jugoszlávia - Szabadka), Dékány Zsuzsanna (Horvátország - Suza), Wurst Erzsébet (Ausztria - Bécs), dr. Péntek János professzor (Babes-Bolyai Tudományegyetem - Kolozsvár), dr. Tonk Sándor történész (Kolozsvár), dr. Soós Kálmán kandidátus - (Ukrajna - Beregszász, Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese). A közalapítvány támogatási célkitűzései az anyanyelvű felsőoktatás és szakképzés széles körű tevékenységi területeit érintik: intézményrendszer erősítése, bővítése, helybeli és anyaországi résztvevő oktatók javadalmazása, továbbképzése, tanulók, hallgatók ösztöndíjas támogatása, kollégiumi ellátásuk biztosítása, szakképzési és felsőoktatási tananyagok, segédanyagok, kutatási eredmények kiadása, terjesztése, anyanyelven történő kutatómunka,; informatikai rendszerek megerősítése, kifejlesztése stb. - A támogatás pályázati alapon történik. Magánszemélyek nem pályázhatnak, csak jogi személyiséggel rendelkező non-profit civil szervezetek, alapítványok, egyesületek, intézmények. Kiemelt támogatásban részesült Felvidéken a Kálvin János Teológiai Akadémia, Kárpátalján a Beregszászi Tanárképző Főiskola és Erdélyben a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Százalékos arányban a 475 millió forintot - a beérkezett pályázatok alapján - a következőképpen osztották szét: Erdély 64%, Felvidék 12%, Kárpátalja 11%, Vajdaság 8%, határon túliak anyaországi képzése, továbbképzése 3% és a nyugati szórványmagyarság 2%. - A 2000. évre összesen 750 millió forint áll az Apáczai Közalapítvány rendelkezésére. A három főbb támogatási programcsomag. a/ A határon túli magyar szakképzés intézmény- és képzési szerkezetét megrajzoló kutatás támogatása. Fel kell deríteni, milyen intézményekkel rendelkezik a határon túli magyarság, milyen is pontosan a szakképzés intézmény- és képzési szerkezete a környező országokban. Erről tényleges felmérést még nem készítettek. b/ A szülőföldjükön, illetve a Magyarországon tanuló (szak- és felsőoktatás) határon túli magyar fiatalok ösztöndíj-kiegészítése. c/ Pedagógus- és oktató továbbképzés a szakoktatás és felsőoktatás területén. Ide kapcsolódik a szakoktatás és felsőoktatás területén dolgozó fiatal oktatók életkörülményeinek javítása is. /Apáczai Közalapítvány - az anyanyelvű oktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
2000. március 22.
Székelyföldi körútja alkalmával márc. 22-én Sepsiszentgyörgyre érkezik a magyarországi Apáczai Közalapítvány vezetőségének három képviselője. A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány képviselői - Berényi Dénes kuratóriumi elnök, Csete Örs igazgató és Specker Erzsébet erdélyi régiófelelős - arra kíváncsiak, miként használják támogatásukat a helybéli civil szervezetek. Az Apáczai Közalapítvány a Berde Áron Tudományos Társaságot (BÁTT) számítógépes laboratórium és szakkönyvtár létrehozásában, a Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezetet pedig a Karrierbörze, 2000 program megszervezésében segítette. A BÁTT összesen 2 259 000 forint értékű támogatást kapott, az összeg tekintélyes részét számítógépek, illetve kiadványok beszerzésére fordítják. Idén 750 millió forint értékben hirdet pályázatot a közalapítvány határon túli magyar oktatási programok támogatására. - Márc. 21-én a háromszéki középiskolai igazgatók számára tartott ismertetőn Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője tájékoztatta a jelenlévőket az április 14-ig benyújtható pályázati programokról, és közölte, hogy a Magyar Szakképzési Intézet és annak közhasznú civil partnere, a Magyar Szakképzési Társaság a jövőben közvetítői szerepet vállal az anyaországi és határon túli magyar iskolák között. Erre azért van szükség, mert az Apáczai Közalapítvány nem támogat határon túli állami intézményeket, és ha egy iskola otthon nem talál civil szervezetet, melynek nevében pályázhat, egy anyaországi testvériskola révén ezt megteheti. Az első szakaszban a magyar nyelvű szakképzés intézményi és képzési szerkezetét megrajzoló kutatásra, szórványközösségek anyanyelvi megmaradásának elősegítésére, pedagógus-továbbképzésre, Magyarországon tanuló határon túli magyar fiatalok ösztöndíjának kiegészítésére, diákcentrumok szolgáltatásainak fejlesztésére és bővítésére, diplomahonosításra és képzési központok működési költségeinek kiegészítésére lehet pályázni. - A tavalyi 500 millió forintnyi határon túli támogatás közel hatvan százalékát romániai magyar civil szervezetek nyerték el, és az alapítvány idén szintén igen nagy erdélyi érdeklődésre számít. /(Mózes-Fekete): Apáczai Közalapítvány. Sepsiszentgyörgyre érkeznek a vezetők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./
2000. április 3.
Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2000. május 22.
Máj. 22-én munkabizottsági üléseken folytatta munkálatait a Magyarok V. Világkongresszusa. A nemzetstratégia, az oktatás és nyilvánosság, a népesség és társadalmi összhang, az alkotmányossági fórum, a gazdaság, valamint a tájegység és környezetvédelem bizottságai gyakorlatilag átfogták a magyar nemzet problémáit. Az oktatás és nyilvánosság bizottságban a romániai magyarságot számos előadó képviselte, többek között Toró T. Tibor elnökségi tag, Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke, Kötő József oktatásügyi államtitkár és mások. - Kövendy-Ékes Judit, az Országos Rádió és Televíziótársaság elnöke azt vizsgálta, milyen értékromboló hatása lehet a tömegtájékoztatásnak a családra nézve. Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium részéről a magyar kormányzat elkötelezettségéről szólt a határon túli magyar oktatást illetően, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója, pedig a program anyagi vonzatáról szólt, ami idén már 1 milliárd 250 millió forintos támogatást jelent. /Makkay József : Kulcskérdés a magyarság jövőjében: a család. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2001. április 18.
Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2001. május 11.
Ápr. 21-én ünnepelték Kolozsváron az Iskola Alapítvány megalakulása ötödik évfordulóját, melyet összekötötték a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozással. Markó Béla, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: 1995-ben székelyudvarhelyi tiltakozó gyűlésen meghirdették, hogy tiltakoznak és építeni fognak. A szórvány helyett inkább "irtásról" lehetne beszélni vagy ritkításról. Megritkították körülöttük azt a közeget, melyben éltek. Ma már Erdélyben a magyarságnak legalább a fele szórvány vagy kisebbségi helyzetben él. Kötő József, méltató szavak kíséretében az erdélyi civil társadalom nevében átnyújtotta azt a díszoklevelet Bálint-Pataki Józsefnek /Határon Túli Magyarok Hivatala/, amely arról tesz tanúságot, hogy az utolsó tíz évben az építkezésben mindig jelen volt a vártán. - Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke meghatározta a szórványstratégiát. Minden régióban és területen el kell készíteni a szórványmagyarság lokális, teljes, átfogó, gazdasági, kulturális, etnikai, nyelvi, önértékelési rehabilitációs tervét. Az oktatáshoz pénz kell. A költségeket a magyar államnak kell állnia, mert megjelent a magyar nyelv analfabetizmusa. Oktatássérült gyermeknemzedék nő fel. Ez a nemzedék gyakorlatilag nem férhet hozzá saját anyanyelvi információihoz. Egy közösség először oktatásszórvány lesz, utána bekövetkezik az etnikus szórvány. Kihalóban van az a nemzedék, amely még emlékezik valamilyen pozitív magyar élményre. Az új nemzedék nem érti, mit is jelent a mi és az ők. - Bodó Barna, a Diaszpóra Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás és oktatás problémájáról értekezett. Valamikor működtek a nagy gyárak, melyekbe ingáztak a munkások és velük utaztak az iskolások is, akik ingáztak. Mára ez megszűnt. - Ezután 19 felszólalás hangzott el, egy-egy terület képviselői referáltak helyzetükről. Vízi Imre (Theodidaktos-Kolozsvár) a tehetséggondozó bentlakás fontosságát emelte ki. Farkas Miklós (Szórványkollégium-Segesvár) egy új épület felépítéséről értekezett. Szatmári Ildikó (Bethlen Gábor Kollégium - Nagyenyed), könyvtárak létrehozását sürgette. Lakatos András (Kalotaszentkirály) szerint a tanügyi törvény politikai fércmunka. Böjte Csaba (Ferenc-rendi kolostor-Déva) elmondta, 200 gyermekkel Déván, 30 gyermekkel Szászvárosban 1995-ben létrehozták a magyar tannyelvű iskolát. A költségek 1/3-át a román állam állja! Orbán Mária (Dévai líceum) szerint meg kell szervezni a lokális stratégiát. Kun Árpád (Hunyad megyei Bácsi település lelkésze) figyelmeztetett, nagyon kevés a magyar gyermek. Ennek megfelelően kell dolgozni. Pillich László (Heltai Közalapítvány-Kolozsvár) a távképzés, távoktatás, Internet fontosságát érintette. Bauer Madarász Ilona (Óradna) a 850 lelket számláló magyar közösség küzdelmeit, eredményeit sorolta fel. 1965-ben megszüntették a I-VIII. osztályos magyar tagozatot. 37 év után megnyílt a magyar nyelvű óvoda. Sikerült felépíteni a Reményik Sándor magyar házat. Vicsai János (Szamosardó): iskolák zárnak be gyermekhiány miatt. Mezőgazdasági szakoktatást kellene létrehozni. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő: Székelyudvarhely környékén az iskolák elnéptelenednek. 400 gyermeknek szórványtábort szerveznek. Szegedi László (Kőhalom) szerint, az elszegényedés következtében a gyermekek tanulhatnak. 72 gyermeket "fogadott" a családba. Murvai László, a Tanügyi és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója jelezte: az az osztály, melyet ő irányít, a továbbiakban is partnere a szórványoktatási gondokkal küzködőknek. Ríz Ádám, a magyar Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője: Magyarországon nem volt szórványtámogatási koncepció. El kell készíteni a Kárpát-medence szórványtérképét. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója: az Apáczai Közalapítvány a határon túli magyarság támogatására 3 év alatt 2 milliárd forintot közvetített. Ebből az összegből több mint 400 millió forint jut évente az erdélyi magyarságnak. Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriumi titkára arról a felelősségről beszélt, mely egy ilyen munkával jár. Végül Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke, valamint az RMDSZ oktatási alelnöke, Nagy F. István ismertette tevékenységüket. /Csomafáy Ferenc: Tiltakozunk és építeni fogunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2001. november 5.
Nov. 3-án Székelyudvarhely központjában felavatták a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) új képzési központját. Elhangzott, hogy a jelenkori igényeknek megfelelő közgazdasági képzést nyújtó főiskola integrálása az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe kívánatosnak látszik. Kövér László, a Fidesz alelnöke a megnyitón mondott beszédében így fogalmazott: "Ma olyan kormánya van Magyarországnak, amely fontosnak tartja, és meg akarja oldani a magyar egyetem ügyét." "Igyekszik segíteni azokon, akik maguk is megpróbálnak segíteni magukon." Tudva, hogy az udvarhelyi képzési központ székhelyvásárlására az Illyés és az Apáczai Közalapítványok összesen közel hetvenmillió forinttal járultak hozzá, a teremben jelenlévők számára Kövér kijelentése különös jelentőséget kapott. Szász Jenő polgármester, akinek jelentős szerepe volt abban, hogy a tatabányai főiskola vezetőit sikerült rábírni, létesítsenek önálló tagozatot Székelyudvarhelyen, kiemelte: 1997-ben, amikor eltervezték a MÜTF udvarhelyi központjának létesítését, még nem lehetett azt remélni, hogy 2001-ben erdélyi magyar magánegyetemi hálózat születik a Fidesz-kormány és Magyarország segítségével. Az avatóünnepségen felszólalt még Gál András Levente, a magyar Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója is. /Zilahi Imre: Kövér László Székelyudvarhelyen. Új székhelye van a közgazdászképző főiskolának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2002. március 7.
Az Apáczai Közalapítvány közel kétmilliárd forintot fordított eddigi, hároméves működése során a határon túli magyar nyelvű oktatás, elsősorban a felsőoktatás és szakképzés támogatására - hangzott el a közalapítvány márc. 6-i budapesti sajtótájékoztatóján. Gál András Levente, a magyar oktatási minisztérium közigazgatási államtitkára a határon túli magyar nyelvű oktatásfejlesztési koncepcióról szólva rámutatott: a Kárpát-medencei magyar oktatási intézményhálózat megerősítése és fejlesztése egyik fő feltétele a külhoni magyar nemzetrészek reális jövőképének. Hozzátette: a határon túli magyar oktatás fejlesztésének egyik legfontosabb háttérintézménye az Apáczai Közalapítvány. Berényi Dénes akadémikus, a közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: három évvel ezelőtt azt tűzték ki egyik fő irányelvükként, hogy a rendelkezésre álló összegeket ne elaprózva, hanem főleg nagyobb programok támogatására használják fel. Mindegyik magyar kisebbségi régióban sikerült egy-két nagyobb beruházást, fejlesztést támogatni. Jelentős összegekkel támogatták például a komáromi Selye János Kollégium, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, a marosvásárhelyi, illetve az újvidéki egyetemi kollégiumok építését, fejlesztését. Az Apáczai hallgatói ösztöndíjjal az elmúlt két évben összesen több mint háromezer szak- és főiskolai, illetve egyetemi hallgató tanulmányait támogatták, valamint a beiskolázási programot, amely 17 ezer kisdiákot érintett Erdélyben és a Vajdaságban. Csete Örs irodaigazgató beszélt a szórványban élők oktatásának támogatását célzó programról is, melyet Románia és Jugoszlávia után Kárpátaljára és a Felvidékre is kiterjesztenek. /Apáczai Közalapítvány-mérleg. Három év alatt közel kétmilliárd forint határon túlra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/
2002. október 17.
Az elkövetkező napokban kilenc határon túli magyar kollégiumot adnak át; a több mint 250 millió forintos beruházással kialakított létesítményeket az Apáczai Közalapítvány támogatta. Csete Örs programigazgató okt. 16-i budapesti sajtótájékoztatón közölte: Szamosújváron 11 millió forintos beruházással kialakított kollégium 40-50 diáknak teszi lehetővé a jövőben a bentlakást. Az alapítvány támogatásával Segesváron 43 millió forintból 100 diák elszállásolására lehetőséget nyújtó kollégiumot hoztak létre. Az épületben, amely a későbbiekben várhatóan magyar házként is működik majd, színházterem is helyet kapott. Szintén kollégium kialakítását támogatta a közalapítvány Déván. A tervek szerint novemberben átadják az ungvári és kolozsvári kollégiumokat. Marosvásárhelyen 120-130 millió forintból tanári lakások és kollégiumok kialakítását, továbbá szakkönyvtár elkészítését segítették. Aradon a 120 férőhelyes kollégium felújítását és átalakítását 13 millió forinttal támogatták. A közalapítvány az elmúlt három évben összesen 2,5 milliárd forintból gazdálkodhatott. Ebből az összegből ingatlan-beruházásokra 880 millió forintot fordítottak, a beérkezett igény azonban ennek közel ötszöröse volt. A beruházások 60 százaléka Romániában, 16 százaléka Ukrajnában, 15 százaléka Szlovákiában, 9 százaléka Jugoszláviában valósult meg. /Kilenc határon túli magyar kollégium Szamosújváron is beruházott az Apáczai Közalapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2002. november 4.
Kolozsváron nov. 2-án felavatták a Vizi Imre által vezetett Teodidaktos Alapítvány új fiúbentlakását. Vizi Imre köszönetet mondott mindazoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatással hozzájárultak a 27 középiskolás fiú számára otthont adó modern bentlakás működtetéséhez. Az avató ünnepségen jelen voltak a bécsi Szent István Egylet képviselői, az egylet ugyanis az összköltségek felét állta továbbá Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány programigazgatója is, az alapítvány ugyanis az ingatlan megvásárlásának 50 százalékához járult hozzá. A vendégek között volt továbbá Lakner Zoltán, a Mocsáry Lajos Alapítvány tiszteletbeli elnöke is. A Sankt Stephan nevet viselő bentlakás ökumenikus jellegű, vallási felekezetre való tekintet nélkül jöhetnek Erdély minden területéről középiskolás fiúk. /Köllő Katalin: Sankt Stephan - az otthonos itthon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2002. december 12.
Négy évvel ezelőtt, 1998. dec. 17-én alapította a magyar kormány a határon túli magyar oktatás támogatására az Apáczai Közalapítványt. Ez alkalomból kerül megrendezésre dec. 13-14-én az első Apáczai Konferencia Budapesten, a Balassi Bálint Intézetben. A konferencia védnökei: Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára és Glatz Ferenc, a Történettudományi Intézet főigazgatója. A rendezvény meghívottjai annak a közel 110 határon túli szervezetnek a képviselői, akik oktatási projektjét az elmúlt két esztendőben támogatta az alapítvány. Részt vesz többek között az Oktatási Minisztérium, az MTA, a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Foglalkoztatás- és Munkaügyi Minisztérium, az Illyés Közalapítvány képviselője. Ez alkalommal mutatkozik be König Sándor, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának leendő elnöke. Első ízben osztják ki az Apáczai Érem kitüntetést, melyet a határon túli magyar oktatásügyért végzett kimagasló tevékenységek elismerésére alapítottak. Két kitüntetett lesz: Berényi Dénes, az Apáczai Közalapítvány leköszönő elnöke a közalapítvány beindításában vállalt munkájáért és Szegedi László erdélyi (Kőhalom) református lelkész a szórványoktatásért végzett tevékenysége elismeréséül. A szekcióüléseken a következő kiemelt témákat vitatják meg: a határon túli bentlakások létrehozása, működtetése; az állami oktatási rendszeren kívül eső oktatási tevékenységek fejlesztése, valamint a közép- és felsőfokú szakképzés fejlesztése. Csete Örs irodaigazgató bemutatja a Forrástérkép Adatbázist, amely a közalapítvány 1999-2002 közti valamennyi projektjét tartalmazza. A kétnapos tanácskozás következtetéseit záródokumentumban fogalmazzák meg. /(Guther M. Ilona): Első Apáczai Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
2003. június 24.
A múlt hét végén a kalotaszegi Zsobokon megtartott szórványkonferencián többek között részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke, és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője. Pomogáts Béla elégedetlen azzal az összeggel, ami a rendelkezésükre áll - ez az idén 1 milliárd forint. Ezen kívül az IKA a kézbesítője ama 1,2 milliárd forintnak, amit azoknak a határon túli magyar családoknak folyósít a kormány oktatási támogatásként, akik egy vagy több gyereküket magyar iskolába járatják. A tavaly az erre szánt egy milliárd forintból 800 ezret ugyancsak a pályázók kaphattak meg, mert csak minimum két magyar iskolás gyerek esetén folyósították a 20 ezer forintos támogatást, és ezt a magyar igazolvány meglétéhez kötötték, viszont az igazolványok átvétele, beszerzése igen nehézkesen haladt. Mivel az idén a támogatás megszerzéséhez nem kell majd magyar igazolvány, és egy gyerek után is jár a juttatás, Pomogáts szerint kb. 2 milliárd forint kell majd ahhoz, hogy minden jogosult hozzájuthasson a 20-20 ezer forinthoz. Az elnök azt is elmondta: "A kormányváltás előtt elszabadult a pályázás. Az Orbán- kormány utolsó időszakában olyan pályázatokat hagyott jóvá, amelyekről világosan tudtuk, hiszen én akkor is kuratóriumi tag voltam, hogy az összeg magánzsebekben fog kikötni. Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." Az idei 1 milliárd forintos keretnek a 66-68 %-a fölött a határon túli alkuratóriumok rendelkeznek. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) jövőre 2-3 milliárd forintos támogatást kér majd a külhoni magyarok támogatására. Az IKA elnöke az idén is kiemelten fontos feladatnak tekinti az erdélyi templomok építését. Csíkszeredában római katolikus katedrális épül, azzal a távlati céllal, hogy talán püspöki székesegyház lesz Csíkban, e nagy méretű templom befejezése érdekében Pomogáts levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hiszen kb. 100 millió forint kell e célra, és ez elvinné a központi IKA-alapnak majdnem a felét. Pomogáts Béla rendkívül fontosnak tartja azt, hogy például Románia uniós csatlakozásáig az anyaország kedvező helyzetbe hozza, megerősítse az erdélyi intézményeket, hogy azok képesek legyenek részt venni az uniós pályáztatási rendszerben, ahol önerőre is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugat-európai kisebbségi régiók (pl. két belgiumi német falu, a dél-tiroli osztrákok stb.) igen jelentős összegeket kaptak az uniós alapból, és ez úgy volt lehetséges, hogy életképes projektjeik, intézményeik voltak. Arra is utalt, hogy a határon túlra jutó 6-7 milliárdos támogatásnak az IKA csak egy részével rendelkezik, tehát figyelni kell az Apáczai Közalapítványra, az Új Kézfogás Közalapítványra, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára, ezekkel a közeljövőben együttműködik majd az IKA. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője jól dokumentált beszámolót nyújtott át a zsoboki konferencia résztvevőinek, amelyben nyomon követhető az AKA története, a főbb célkitűzések. Az 1999-ben létrejött közhasznú szervezet eddig 3,1 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, a benyújtott 1236-ból 654 pályázatot ítélt életképesnek. Főleg a felsőoktatást, a szakképzést támogatta. Mivel a zsoboki konferencia témája a szórványmagyarság helyzete, jövője volt, Csete Örs erre a pászmára koncentrált. 2001-től az AKA évente 5-5 millió forintot juttatott hat erdélyi szórványközpontnak. Viszont Csete Örs jelezte: 2003-ban már nem tartozik feladataik közé s szórvány támogatása. Ezenkívül eddig hét ingatlanvásárlást, -építést támogattak Segesváron, Szamosújváron, Aradon, Válaszúton, Széken, Gyimesfelsőlokon és Temesváron. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken 86 szórványóvodát támogattak. A Magyarok - Határok Nélkül program keretében a nyugati magyar szórványokhoz juttattak ki magyar tanárokat, nyelvápoló táborokat szerveztek a kint élő gyerekek számára. 2003-ban a következő területeket támogatják: számítástechnikai jellegű pályázatokat, a szakképesítési alapból a középiskolai szakoktatást támogatják; a felsőfokú oktatás terén pedig a gyakorlati képzésre vonatkozó pályázatoknak van esélyük. Az AKA idei kerete 1,2 milliárd forint. /(Máthé Éva): Magyar közalapítványok beszámolója. Kevés a fóka, sok az eszkimó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Zsobok 320 lelkes, színmagyar református falu. Szórványközpontja, a benne 1994 óta működő Bethesda Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló, ahol a 115 gyerekből 54 állandó lakó (árva vagy szegény családból származó, elhagyott gyerek), a többiek az iskolai év idején olyan falvakból érkeznek az iskolába, bentlakásába, ahol nincs magyar tanítás. A kastélyszerű új épület németországi református támogatással készült. Jelenleg az öregek otthonát építik, ahol a 18. életévüket betöltő, a zsoboki otthonban nevelkedett fiatalok dolgozhatnak, lakhatnak majd - ha erre igényt tartanak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - idei tanácskozását Zsobokon, a Bethesda Otthonban szervezte meg. A téma: A rehabilitációs programok esélyei a romániai és a kárpát-medencei szórványokban. Pomogáts Béla szerint a szórvány felkarolását nem lehet tovább halasztani. A 20. század megtépázta a magyar nemzetet, társadalmat. Trianont még mindig nem dolgozta fel a nemzet, s most igen káros az, hogy "a határon túli magyarság ügye, a nemzetpolitika a pártpolitika részévé vált, pártérdekek alá rendelődött". A budapesti Teleki László Intézettől származó adatokat ismertette Pomogáts: a legutóbbi felmérések szerint a világon alig több mint 13 millió magyar él, 77,1 százalékuk Magyarországon, 2,6 millió a Kárpát- medencében, 1,72 millió Nyugaton. A magyarság 13,9 %-a, 885 ezer fő abszolút szórványban él, olyan településeken, ahol magyar oktatás már nincs, legfeljebb az egyház jelent még megtartó erőt. Viszont ha azokat is szórványmagyaroknak nevezzük, akik egy településen belül kisebbségben élnek a Kárpát-medencében, akkor kb. 1,1 millió az itt szórványban élők létszáma. Hozzájuk adódik a nyugati diaszpóra - 1,72 millió egyén. A leggyorsabban a nyugati diaszpóra épül le. Erdélyben is drámai a szórványban az asszimiláció. A szórvány ügye nemzetstratégiai tétel kell hogy legyen, amit a magyar kormánynak, a határon túli politikai és civil szervezeteknek együttesen kell felkarolniuk. A konferencia célja a problémák felleltározása volt. Vetési László az erdélyi református szórványgondozói szolgálat vezetőjeként konkrét példákkal ecsetelte, mennyire elszigetelődtek az egyes kis magyar közösségek, hogy sok helyütt az alkoholista lelkészek sem jelentenek már számukra mentsvárat, bár "az egyház az utolsó hajszálér-hálózat, mely egymáshoz kapcsolja a szórványmagyarokat". (Pusztakamarást említette, ahol az iskola után felszámolódik az egyház is.) Az erdélyi református 550 anyaegyházból 195-ben 300 alatt van a hívek száma. A lelkészek körében a felkészületlenség, az improvizáció terjed. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi szórványmagyarok 48 %-a városokban él, velük senki sem foglalkozik. Lépcsőzetes, gyakorlati tervnek kell készülnie ezzel kapcsolatban. A lehető legsürgősebben 300 pedagógusnak és 300 lelkésznek azonnali, folyamatos támogatást kell nyújtani, különben sok kisközösség egy- két év alatt eltűnik. A Sapientia Egyetem valószínűleg keretet biztosít majd e programnak, amely felkészítést is jelent. Szilágyi N. Sándor nyelvész-professzor az asszimiláció, a szórvány kifejezések pontos meghatározására vállalkozott. Statisztikai felmérések alapján mondotta: Romániában 27 ezer falusi magyar ember él olyan településen, ahol a magyarok részaránya nem éri el a 10 %-ot, és 139 ezer olyan városlakó van, ahol ez az arány 11-20 % között mozog. A két utóbbi népszámlálás között, tíz év alatt hivatalosan 13 százalékos volt a magyarság apadása. Péntek János nyelvész-professzor Zsobok példáját emelte ki. Nem hangzatos mondatokra, hanem egyéni cselekvésekre, nyelvi rehabilitációra van szükség. Szerinte a nyelvvesztés bármikor visszafordítható folyamat, csak meg kell találni a módját, a felelősét - egy-egy közösségen belül. Foggal-körömmel meg kell tartani az iskoláknak legalább az alsó tagozatát, mert az iskola nélkül maradó falu felmorzsolódik. Felhívta a figyelmet a lakótelepi szórványra, ahol a nyelvvesztés igen komoly méreteket ölt. Sok településen a "megfélemlített nyelvhasználat" áll fenn, ezt a kifejezést néhai Szabó T. Attila professzor alkotta meg. (Rád szólnak: ne beszélj magyarul!) Ez frusztrált lelki állapothoz vezet, és igen nagy mértékben járul hozzá a kivándorláshoz. Péntek János a szórványközpontok körének a kibővítése mellett szállt síkra. Több előadó utalt arra, hogy 30-50 ilyen újabb központra lenne szükség. Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum volt igazgatója a bánsági helyzetet elemezte. A magyarok részaránya Temes megyében jelenleg 7,58 %. Minden településen kisebbségben élnek (már ahol jelen vannak). Az utóbbi időben megkezdődött a fakultatív magyar nyelvoktatás ott, ahol erre igény van, ez már több mint 300 gyermeket érint. Még egyelőre 23 óvodában és 17 általános iskolában, és 1-2 középiskolában folyik magyar oktatás is (a Bartók Béla Líceumban csak magyar nyelven tanulnak). Az utóbbi időben beindult Élő kapcsolat nevű program keretében családonként keresik fel a magyar kisközösségeket. Mint mondotta: a Bánságban a vegyes házasságok 90 %-ában a gyerekek nem tudnak már magyarul. Pozitív jelenség, hogy szegedi támogatással táncházmozgalom indult be. Halász Ferenc sérelmezte, hogy az Apáczai Közalapítvány szórványtámogatása megszűnik. Dáné Tibor Kálmán az EMKE országos vezetősége nevében figyelmeztetett arra, hogy elsősorban az egzisztencia-teremtéssel, a szórványban élő vállalkozók támogatásával, megerősítésével kellett volna oda hatni, hogy megmaradjanak a magyar kisközösségek. A jelenleg "futó" programok kapcsán javasolta: ne csak nyelvőrző táborokat szervezzenek az illetékesek, hanem tehetséggondozást is vállaljanak - tematikus, festészeti, zenei, informatikai táborokat létesítsenek a szórványban élő gyermeknek. Pillich László, a kolozsvári Heltai Alapítvány elnöke statisztikai felmérések alapján, térkép segítségével vázolta az erdélyi korridor elméletet, mely szerint Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig egy folyosó mentén helyezkedik el a hazai magyarság, mely gerincének fő csigolyája Kolozs megye, Kolozsvár, ahol 17 %-ra süllyedt a magyarság részaránya. Márpedig ha ez a csigolya kihull, akkor a gerinc kettétörik, két enklávéba szorul be a magyarság. A Kolozs megyei magyar gyermekek 10 %-a nem magyarul kezdi az iskolát, 20 %-uk románul végzi a 8. osztályt, és 50 %-uk románul érettségizik - sorolta a szórványosodás adatait. Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke eredményeiket sorolta, amelyek - mint mondotta - nem látványosak, de például a Zsil völgyében, Óradnán, és másutt is sok helyen támogatni tudták az ingázó tanulókat, ösztöndíjakat biztosítottak szegény sorsú, szórványban élő magyar gyerekeknek. A továbbiakban a vajdasági, burgenlandi, Beszterce- Naszód megyei magyar közösségek gondjairól, a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységéről, az óradnai, segesvári, hunyadi magyar közösségek, szórványközpontok sorsáról hangzottak el kiselőadások. A házigazda, a zsoboki Molnár Irma tiszteletes beszámolt arról, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége minden évben felvállal egy-egy ügyet, és azt kitartással támogatja. Most a megszűnő félben levő balázsfalvi magyar oktatást szeretnék megmenteni az enyészettől. Korábban a csucsai Ady-Boncza kastély szomszédságában levő református templomot festették le, újították fel, ahol 3 (!) református ember él. /Máthé Éva: Szórványgondok - magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2003. október 20.
Okt. 19-én Szászrégenben ünnepi istentisztelet keretében szentelték fel a Makovecz Imre és Müller Csaba által tervezett diakóniai, ifjúsági és oktatási (DIO) központot, amelyet a helyi református egyház Demeter József lelkipásztor irányításával építtetett. Jelen voltak a támogató alapítványok képviselői, az Apáczai Közalapítvány részéről Szabó Tibor kurátor és Csete Örs igazgató, a Mocsáry Lajos Alapítvány részéről Cser Krisztina, továbbá Ludányi Horváth Attila kolozsvári konzul, meghívott lelkészek. Ez a ház a város és a környékbeli falvak egyre fogyó magyarságának szellemi központja lesz. 1995 őszén ásták ki az alapokat egy, a katolikus egyház által átadott telken. 2000 tavaszán a magyar kormány, a Kulturális Örökség Minisztériuma 10 millió forintot adományozott a további munkálatokra. Hozzájuk csatlakozott az Apáczai Közalapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, amelyek az épület villanyhálózatát, nyílászáróit, bútorzatát, illetve a diakóniához szükséges pénzalapokat biztosították. /Mezey Sarolta: Felszentelték a DIO-házat Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./ A DIO-házat a gyülekezet már korábban használatba vette. Egy hete az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Erdélyi Köre éves találkozóját tartották az épületben. A gyülekezet a diakóniai munkát is beindította, hiszen az új épületben mindennap háromfogásos ebéddel várják a negyven 1-4. osztályos gyermeket, akik a szászrégeni magyar iskolába járnak. A diakóniai munka ökumenikus jellegű, hiszen a gyerekek között katolikus, ortodox sőt jehovista vallású is van. Ebéd után pedig a gyerekekkel az egyház által fizetett tanítónők foglalkoznak két-három órán keresztül. /Felavatták a DIO-házat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2003. október 21.
Az erdélyi szórványkollégiumok képviselői gyűltek össze október 18-19-én Segesváron. A rendezvény szervezője a tízéves segesvári Gaudeamus Alapítvány (GA). Dr. Murvai László szerint a szórványoktatást a kollégiumok menthetnék meg. Szükség van egy átfogó szórványstratégia kidolgozása. Farkas Miklós, a GA elnöke nyitotta meg a konferenciát. A tervek között szerepel egy Szórványkollégiumok c. kiadvány létrehozása, amelyben a rendezvényen jelen lévő kollégiumok mutatkoznának be. Dr. Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára közölte, hogy a 2004-es magyar költségvetésben százmillió forintot szánnak a szórványvidékeknek. A szórványiskolák a romániai magyar iskolák tizennégy százalékát teszik ki. Az utóbbi két évben tíz iskola szűnt meg. Mindent megtesznek, hogy a felszámolást megakadályozzák. Sok esetben sikerült miniszteri határozattal a létszám alatti iskolákat fenntartani. Dr. Kötő József, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője, az óvodai oktatás építésének fontosságát hangsúlyozta a szórványvidékeken, ahol a romániai magyarság egyharmada él. Ez a réteg gyorsan halad az identitásvesztés felé. Vetési László, a Szórványtanács elnöke örömmel számolt be arról, hogy az utóbbi hetekben több bentlakást és otthont avattak fel az Apáczai Közalapítvány jóvoltából. Kiemelte az árvaházi program, a nagyvárosi oktatás egyik feladatának, a "szilenciumi" otthonok létesítésének fontosságát. Szatmári Ildikó és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány küldöttei, Hadnagy Miklós, az Illyés Alapítvány irodaigazgatója, az általuk képviselt intézmény szórványprogramját mutatták be. Továbbra is támogatják a kollégiumok építését és működtetését, a pedagógusok bérkiegészítését, folytatják az iskolabusz- és ingázás-programokat. Az IKA anyanyelvi táborok szervezésében működik közre. Az Iskola Alapítványnak, mint ahogy annak ügyvezető elnöke, Somai József kifejtette, nincs külön szórványprogramja, de a szórványkérdés mindig prioritást élvez náluk. Emléktáblát avattak a régi kollégium épületén, amelyet az Illyés Közalapítvány és Iskola Alapítvány támogatásával sikerült megvásárolni. - A segesvári GA a helyben maradásért, az anyanyelv megőrzéséért folytatott küzdelmével az elmúlt tíz évben megbecsülendő és követendő példát mutatott az egész erdélyi magyarság számára - jelentette ki Markó Béla okt. 19-én, vasárnap Segesváron. Az ünnepség zárórendezvényén jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. A GA vezetői elmondták, tízéves tevékenységük során több mint 200 diák számára biztosítottak bentlakást és tanulási lehetőséget. Jelenleg 50 nehéz szociális helyzetű magyar diák lakik a bentlakásban. /Mészely Réka: Összefogás a szórványért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./
2003. november 13.
A dec. 12-13-án megrendezésre kerülő második Apáczai Konferenciáról és a most megjelent Apáczai Emlékkönyvről tartott sajtótájékoztatót nov. 11-én a közalapítvány budapesti székházában Kőnig Sándor, a kuratórium elnöke és Csete Örs irodaigazgató. Erdélyből meghívottként jelen volt Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, a KIDA és a LAM Alapítvány létrehozója, Felvidékről Szabó Zoltán, a Selye János Kollégium igazgatója, a Selye János Egyetemért Alapítvány elnöke. Kőnig Sándor rámutatott, általános volt az a kérés, hogy a közoktatás teljes területét támogatni kell, az óvodától az egyetemig, illetve egy új elem, a felnőttképzés szükségessége, így a kuratórium az igényeknek megfelelően alakíthatta támogatáspolitikáját. A második konferencián is várják a visszajelzéseket az elmúlt egy év munkájáról. A közalapítvány az elmúlt öt esztendőben 321 szervezet 726 pályázatát támogatta több mint 3 milliárd forinttal. Az első konferencián mintegy százan vettek részt, a másodikra eddig közel másfélszázan jelezték részvételi szándékukat. Csete Örs hangsúlyozta, a tanácskozásra az előző év győztes projektjeinek vezetőit várják. A közalapítvány által kiadott Apáczai Emlékkönyv - Szemelvények a határon túli magyar oktatásból c. kötet a határon túli magyar oktatás szereplői közül mutat be 67 személyt: iskolaalapítókat, szórványkollégiumok fenntartóit, oktatásszervezőket. A kötet Csete Örs munkája. A könyv saját internetes oldalán (www.magyariskola.hu) megtalálható az interjúk teljesebb változata, a szereplőkről szóló fényképek és videofelvételek. /(Guther M. Ilona): Emlékkönyvet adott ki az Apáczai Közalapítvány. Készülődés a második konferenciára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2004. április 27.
Magyar oktatási minisztériumi berkekből röppent fel a hír: megszűnik a határon túli oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítvány. Ez az állapot jellemző arra, ahogyan a határon túli magyarság ügyeihez a budapesti hivatalokban viszonyulnak, írta Salamon Márton László. A Draskovics-csomag néven elhíresült költségvetés-megszorító intézkedések révén drasztikusan csökkent az az összeg, amellyel az Apáczai Közalapítvány gazdálkodhat. /Salamon Márton László: Lóverseny. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ A minisztérium egyik tervezete szerint a határon túli magyar oktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítványt öt másik – magyarországi oktatást finanszírozó – közalapítvánnyal együtt egy új struktúrába olvasztják be. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az Apáczai honlapján egyetlen idei pályázati kiírás sem található. Zilahi László, az OM határon túli ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője nem kívánta kommentálni az Apáczaira vonatkozó értesüléseket. – Folyamatban van egy tervezet kidolgozása, amely az EU-csatlakozás után egy újfajta struktúrában fogná közre a magyarországi közalapítványokat, és az Apáczai helyzetét is újra elemeznék – nyilatkozta Kötő József, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke. „Határozott ígéretet kaptunk, hogy az átszervezés folyamatában konzultálni fognak velünk” – nyilatkozta Kötő József. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány budapesti irodavezetője megdöbbenéssel fogadta a hírt. „A határon túli magyarságra nézve kifejezetten hátrányos lenne, ha a jövőben egy szászrégeni pályázónak a pécsi és szolnoki pályázatokkal kell versenyre kelnie” – fogalmazott. Csete Örs elmondta, a magyarországi közalapítványok közül az Apáczai az egyetlen, amely megszerezte a döntés-előkészítés és -végrehajtás vonatkozásában az ISO 9001:2001, Brüsszelben kiállított tanúsítványt. Az Apáczai Közalapítvány máj. 6-án ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. Ez idő alatt mintegy négymilliárd forint támogatást juttatott a határon túlra, több mint felét Romániába. /Lukács János: Megszűnik az Apáczai-alapítvány? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. május 7.
Nem szűnik meg az Apáczai Közalapítvány önállósága, a magyar oktatási tárca elvetette azt az elképzelést, hogy a szervezet egy másik közalapítvány részeként működjék a jövőben, jelezte Medgyes Péter nemzetközi helyettes államtitkár. A Krónika korábbi cikke nyomán, amely az esetleges beolvasztás tervéről szólt, több határon túli magyar politikus is felemelte szavát az Apáczai védelmében, az Országgyűlésben pedig Révész Máriusz fideszes képviselő kérte számon a terveket. Csete Örs, az alapítvány titkára a Krónikának elmondta a közalapítvány szervezete és a kuratórium 2005. máj. 31-éig a jelenlegi keretek között működik tovább. A közalapítvány idén az Oktatási Minisztériumtól 170 millió forintos támogatásban részesül, ehhez várják még a munkaügyi tárca hozzájárulását, és a szakképzési alapból 500 millió forint jut a szervezetnek, amelynek „költségvetése a tavalyihoz képest jelentősen nem csökken”. Tavaly a közalapítvány összesen mintegy egymilliárd forintból gazdálkodott. Az ülésen átvették az auditortól a nemzetközi ISO minősítést tanúsító okleveleket. /Lukács János: Önálló marad az Apáczai Közalapítvány. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./ Medgyes Péter bejelentette, hogy „a kuratórium mandátumának egy év múlva történő lejártakor újra kell gondolni a testület összeállításának alapelveit". Szerinte „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra", nem tartják szerencsésnek, hogy országgyűlési képviselők ülnek benne, s ráadásul csak egyetlen párt képviselői. „Szintén nyomós ok – mondta –, hogy az Apáczai költségvetésének forrásai bizonytalanok.” Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter, az alapítvány létrehozásának kezdeményezője és alapítója vádaskodásnak minősítette azt a kijelentést, hogy „jelenleg a pártpolitika erősen rányomja a bélyegét a közalapítványra". Elfogadhatatlannak nevezte, hogy azért rekesszenek ki valakit a határon túli ügyekből, mert politikai szerepet is vállal. Vitatta az oktatási tárcának azt a szándékát, hogy egységes oktatáspolitikai rendszert akar létrehozni, és ennek letéteményeseként egységes oktatási közalapítványt. Szerinte egységes nemzetstratégia kell, és ebből fakadó, de a különböző területek igényeinek megfelelően – elkülönített forrással gazdálkodó – differenciált intézményrendszer. Berényi Dénes akadémikus, a közalapítvány alapító elnöke hangsúlyozta a felvidéki Selye János elitképző kollégiumhoz hasonló intézmények működtetésének fontosságát, megjegyezve, hogy Délvidéken és Kárpátalján is van már, viszont Erdélyben, ahol a legfontosabb volna, ott nincs. Csete Örs irodaigazgató jelezte, az interneten nyilvánossá tették Forrástérkép adatbázisukat (www.forrasterkep.apalap.hu), amely részleteiben tartalmazza az alapítvány 1999 és 2002 közötti valamennyi támogatását, magyarországi viszonylatban egyedülálló módon – dokumentumokkal és fényképekkel illusztráltan. /Guther M. Ilona: Újragondolják az Apáczai Közalapítványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2004. szeptember 30.
Az 1902-ben a református vallású pedagógusok szakmai szervezeteként létrejött Országos Református Tanáregyesület (ORTE) idei évi közgyűlését és konferenciáját Kolozsváron tartotta. A találkozó házigazdái Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, dr. Juhász Tamás egyetemi tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora és Kató Levente, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa voltak. Szabó Dezső életéről és munkásságáról előadást tartott a magyarországi dr. Korsós Bálint igazgató és Baranyai Norbert tanár, valamint Kató Béla főjegyző, illyefalvi lelkész. Csete Örs irodaigazgató az Apáczai Közalapítványnak a határon túli egyházak számára folyósított támogatásait mutatta be. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanácsosa, világi főjegyzője a partiumi református közoktatási intézmények helyzetét vázolta fel. A jelenlevők megemlékeztek a nemrég elhunyt Kovács Lajosról, a kolozsvári Református Pedagógiai Intézet igazgatójáról. /Dr. Ábrám Zoltán: Erdélyi közgyűlést tartott az Országos Református Tanáregyesület. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2006. január 19.
Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány elnöke – Annus József hirtelen halála után az alapítvány irodavezetői státusából került az elnöki székbe az oktatástámogatás magyarországi főembere a magyar iskolaprogramról tanulmányt készített. A szülőföldön maradás egyre inkább kényelmetlenné válik, az európai integrációs folyamatok egésze a helyben maradás ellenében hat. Éppen a balliberális politikai csoportosulások hangoztatják és erőszakolnák a szülőföldön maradás szent parancsát, akik a liberális eszmék felkentjei. Ők lázítottak a kettős állampolgárság ellen, ők faragják le vagy késleltetik a határon túliak támogatására szánt összegek folyósítását, s ők korlátozzák a szomszédos országokban élő magyarok magyarországi iskoláztatásának támogatását, írta Sylvester Lajos. Csete Örs arra tesz kísérletet, hogy megreformálja az oktatástámogatás egészét. Abból indul ki, hogy a szomszédos államokban élő 2,5 millió magyarból mintegy félmillió az iskolások száma. Becslése szerint a magyar gyerekek közül minden negyedik nem magyar nyelvű képzésben részesül. A magyar kormányok milliárdokat fordítottak a határon túli oktatásügyre, ennek ellenére a magyar iskolába beiratkozók létszámának fogyatkozását ez ideig nem sikerült fékezni. Az iskoláslétszámot a demográfiai mutatók alacsony volta mellett éppen az oktatási és munkavállalási célú elvándorlás is apasztja. Csete Örs becslése szerint a Magyarországon tanuló határon túliak száma mintegy öt-hatezer, az ott dolgozók száma körülbelül százezer fő lehet. Évenként mintegy négyezer munkavállalási engedéllyel rendelkező személy kér letelepedést. Csete Örs tanulmányában a ,,szülőföldön maradás” doktrínája helyett az ,,élhetőbb szülőföld” formulát, a határon kívüliek életminőségének javítását támogatná. A teendők között a magyar nyelvű oktatás alacsonyabb szintjeire a jelenleginél több gyerek bevonását tartja szükségesnek, megvizsgálná, miként lehet emelni a magyarság általános képzettségi szintjét, és figyelembe venné az összmagyar munkaerőpiac szükségleteit is. A jelenlegi demográfiai trendek mellett a magyarság fennmaradására a szórványban nincs esély, ezért szerinte olyan helyzetet kell teremtetni, hogy a magyarul tanulni akaró gyermekek számára óvoda és iskola, illetve az ezekbe való eljutás legyen biztosított. A szórványban élő gyermekeket össze kell gyűjteni a magyar óvodákba, majd a szórványközpontokba, a középfokú oktatásra pedig a nyelvi tömbbe kell bevonni a gyermekeket. /Sylvester Lajos: A szülőföldön maradás viselete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
2006. január 20.
Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója „Javaslat a magyariskola program kimunkálására” c. esszé-kiáltványában arról szólt, hogy a szülőföldön maradás szintagma nem több, mint egy kényelmes politikai fétis, amely arra szolgál, hogy biztonságos retorikai távolságban tartsa a döntéshozókat a valós helyzettel való szembesüléstől. A vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy a „szülőföldön maradás” szókapcsolatot a Trianon-szindrómára adott egyfajta rendszerváltás utáni összmagyar válasznak véli. A valóság, a gyors fejlődés eltávozott azon szavaktól, amelyek a ‘90-es évek elején igaznak tűntek. Csete a magyariskola programot az „élhetőbb szülőföld” kifejezés jegyében tervezte. A kutatások szerint 2020-ra a magyar 18-22 évesek száma Erdélyben – a jelenlegi születési trend mellett – az 1990. évinek 55 százaléka lesz, illetve az Európa más tájaira irányuló munkaerő migrációja Románia EU-csatlakozásával vélhetően növekedni fog. Csökkenő magyarság, megnyíló kapuk – ezek azok a kihívások, amelyekre az „élhetőbb szülőföld” ad választ: ez a kifejezés a jobb körülményekre helyezi a hangsúlyt. A két fő stratégiai cél: egyrészt a jelenleginél több gyermeket kell bevonni a magyar óvodán, elemi iskolán keresztül az erdélyi magyar oktatás rendszerébe, másrészt minőségibb képzést kell kínálni a jövő nemzedékének a közoktatásban. Nehéz volt kimondania, vallja, hogy „a szórványból tervszerűen ki kell vonulni”. A programot vitára bocsátották, a beérkezett 250, álláspontját írásban megfogalmazó oktatási szakember, kutató, egyházi vezető, politikus többsége pragmatikus válaszokat, megjegyzéseket küldött. Tanulságos a vélemények régiónkénti elemzése, az ebből készült összefoglaló február elején kap nyilvánosságot. Csete szerint a magyar nyelvű felsőoktatás hallgatói utánpótlását a közoktatás súlyozott fejlesztésével kell biztosítani. A minőségi fejlesztés nem csupán számítógépeket, tanári ösztöndíjrendszert, gyermekek iskolába eljutásának támogatását, tornatermet stb. jelent. Ez komplex folyamat, ahol az iskolában műhelymunka, tananyagfejlesztés, házi konferenciák folynak, ahol a hagyományok megőrzése mellett tág tere van az innovációnak, ahol minőségbiztosítási rendszert működtetnek. Ennek kimunkálása persze nem kizárólag Erdélyben szükségszerűség, ez Magyarországon és másutt is a helyben élő szakemberek feladata; a Magyariskola Program csupán a magyarországi eredetű állami források irányát kívánja újragondolni. (Transindex). A „Javaslat a magyariskola program kimunkálására” c. esszé letölthető a https://www.apalap.hu honlapról. /A megmaradás király – de egyre kevesebb rajta a ruha. Beszélgetés Csete Örssel, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatójával. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 20./
2006. február 27.
Autonómia és magyar megmaradás címen tartott megbeszélést Budapesten a Deák Ferenc Klub, ahol vendégük, Markó Béla az RMDSZ politikai szerepvállalásáról kifejtette: “Soha nem fogadtam el, hogy üljünk karba tett kézzel, és várjuk meg, amíg a többség hajlékonyabb lesz, és a saját akaratából, önként és dalolva megadja a jogokat, ezeket ki kell kényszeríteni, de politikai eszközökkel”. Markó Jeszenszky Géza volt külügyminiszter kérdéseire válaszolva beszélt az erdélyi magyarságot foglalkoztató aktuális kérdésekről. “Tizenöt év után itt volt az ideje annak, hogy értékeljük a múltat, az elért eredményeket és kudarcokat, s közben előrenézzünk, vizsgáljuk meg, milyen Kárpát-medencét, és benne milyen magyarságot szeretnénk látni” – nyilatkozta a lapnak Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, a Kárpát-medence magyarsága – 2020 műhelytanácskozáson, melyet az Illyés Közalapítvánnyal, az Apáczai Közalapítvánnyal és a Hídvégi Mikó Alapítvánnyal közösen szerveztek. Több mint kétszázötven résztvevő – zömmel határon túli – volt kíváncsi a meghirdetett programra. Berényi szerint felül kell vizsgálni a szülőföldön maradás elvét is. “Tudniillik ez egy anakronizmus – mondta -, hogy amikor az Európai Unió lényege a mobilitás, akkor mi mindenképpen otthon akarunk maradni. Nagyon fontos a magyar kultúra, a magyar nyelv és azok a gazdasági kapcsolatok, amelyeket a magyar kisebbség révén meg lehet valósítani. Ezeket kell előtérbe helyezni, ez EU-kompatibilis. De az hogy maradjon a szülőföldjén – kinevetnek bennünket.” Optimista és kevésbé optimista előadások követték egymást, szögezte le Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója. A korábban az interneten is nyilvános vitára bocsátott – Magyariskola Programról Csete Örs elmondta: a beérkezett, majdnem kétezer oldalnyi vélemény alapján tovább kívánják fejleszteni. A programhoz rendelhető források kapcsán rámutatott arra, hogy a tavaly év végi hivatalos adatok szerinti mintegy 58 ezer Magyarországon munkát vállaló határon túli magyartól az állam évente – 100 ezer forint bruttó bérrel számolva – 39 milliárd forintnyi adót, járulékot gyűjt be. Ezzel szemben viszont a támogatáspolitika szerint idén 13,6 milliárd forintot fordít költségvetéséből a magyar állam a határon túliakat támogató programokra. /Guther M. Ilona, Budapest: Európai stratégia a Kárpát-medencében. Magyarok tizenöt év múlva: műhelytanácskozás a Magyar Tudományos Akadémiánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2006. április 28.
Temesváron tartott április 27-én helyszíni szemlét az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának küldöttsége, mely a helyi Diaszpóra Alapítvány szórványkollégium létrehozására benyújtott pályázatának életképességéről tájékozódott. A Diaszpóra Alapítvány bánsági magyar értelmiségi-utánpótlást biztosító szórvány-szakkollégium létrehozását tervezi mintegy hatvan kiemelkedő képességű, Temesváron tanuló magyar egyetemi hallgató számára. A kezdeményezőkkel folytatott tárgyalásaikat követően Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója, valamint Bálint-Pataki József és Kőnig Sándor kuratóriumi elnökök elmondták: tudatában vannak, hogy a szórványmagyarság támogatása létkérdés, ugyanakkor nem szeretnék elaprózni a program rendelkezésére álló 150 millió forintot. A végső döntés májusra várható. /Pataki Zoltán: Szórványképzésre pályáznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke és Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondták, hogy a Sapientia Egyetem létrehozásakor nem számoltak a Bánság fővárosával, Temesvárral. A Szórvány Alapítvány nevében megpályázzák a szükséges 600 ezer eurót, számos más civil tömörülés, szakmai egyesület, intézmény, az ifjúsági és diákszervezet is támogatta a kezdeményezést. A terveket már elkészítette az Oprisan–Stern építészpáros, illetve Fekete Nagy László tervezőirodája, méghozzá ingyen, megelőlegezve a bizalmat. A koncepciót Erdei Ildikó dolgozta ki, a terv jogi és gazdasági vonatkozásait pedig Fórika Éva és Kása Zsolt nevét. /Pataky Lehel Zsolt: Konkrét cél a Magyar Kollégium. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./
2006. június 15.
Az Apáczai Közalapítvány visszautasította – pontosabban nem hívta meg a kiírás második fordulójába – a temesvári szórványkollégium létrehozására benyújtott pályázatot. A döntésről írásban tájékoztatták a pályázó Szórvány Alapítványt és a projekt kidolgozásában egyaránt részt vállaló civilszervezeti vezetőket, politikusokat. Az indoklás szerint formai okok miatt nem fogadták el Budapesten a terveket, de a temesváriak csak kifogásnak tartják a magyarázatot. “Azt mondták, hogy hiányzik az aláírási színpéldány, amit egy korábbi pályázatunkhoz elfelejtettünk csatolni. Mi akkor ezt pótoltuk, de az Apáczainál azt állítják, hogy nem. Ezen kár vitázni, mert mi akkor sem tartjuk helyesnek, hogy egy vétségért háromszor büntessenek” – mondta Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke. A szórványkollégium létrehozására kiírt 15 millió forint (600 ezer euró) elnyerésére két pályázatot nyújtottak be Temesvárról: az egyik verzió szerint a római katolikus egyháznak visszaítélt egykori józsefvárosi Ferenc-rendi árvaház átépítésével alakították volna ki a kollégiumot, a másik változat egy négyszintes ingatlan építéséről szólt a Kós Károly Közösségi Központ udvarán. Az Apáczai Közalapítvány küldöttsége (Kőnig Sándor elnök, Bálint-Pataki József kurátor és Csete Örs igazgató) április 27-én terepszemlét tartott Temesváron, és akkor pozitívan nyilatkoztak a látottakról, most mégis elutasították a pályázatot. A hét pályázat közül a kuratórium végül csak a kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a Maradéki Református Egyházközség (Szerbia) pályázatát fogadta be a második fordulóba. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Magyar Kollégium egyik megálmodója aláhúzta, hogy nem szociális intézményről van szó, hanem elitképzésről; hatvan bentlakó, illetve harminc külső hallgató élvezhetné az intézet szolgáltatásait. Toró közölte: megóvják az Apáczai döntését. /(pataky): Elutasították a Magyar Kollégiumra benyújtott pályázatot. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./
2006. július 31.
Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal /BÁH/ nem vezet arról nyilvántartást, hogy a hozzá forduló külföldiek kérelmeit milyen arányban utasítja el érdemi elbírálás nélkül, formai okokra hivatkozva. A BÁH közlése szerint 2005-ben 2800 fellebbezés történt. Évente csaknem 50 ezer tartózkodási engedély iránti kérelmet bírálnak el. Ez az esetenkénti 5000 forintos eljárási illetékkel 250 millió forint, amelyhez a fellebbezések illetékével további 12,5 millió társul. Mindez majdnem 260 millió forint, amelyet leginkább külhoni magyaroktól szed be az állam, ugyanis a Magyarországon tartózkodási engedélyt kérő külföldiek 90 százaléka határon túli magyar. De díjköteles a munkavállalói vízum kiadása is, amelyet a magyar külképviseleteken lehet igényelni. Az 50 eurós vízumdíj átszámítva meghaladja a 14 ezer forintot, és évente – szintén a BÁH statisztikáját véve alapul – több mint 20 ezer határon túli magyar kér és kap tartózkodási vízumot. A vízumdíjból befolyt összeg meghaladja a 280 millió forintot. Az Illyés Közalapítvány az idén jó, ha 800 milliót kap határon túliak támogatására. A tartózkodási engedélyek illetékéből 260 milliót, a vízumok illetékéből pedig 280 milliót, azaz összesen 540 milliót maguk a határon túli magyarok „dobnak össze”. A közvetett bevételek ennek többszörösét teszik ki. Minden Magyarországon tartózkodó külföldinek igazolnia kell lakhatási feltételeit. Ehhez bizonyítania kell, hogy az a lakóhely, ahol él, tényleg annak a tulajdonában van-e, akivel lakásbérleti szerződést kötött. Ezt 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lappal tudja megtenni. A tulajdoni lap kiváltása is illetékköteles, amelynek értéke meghaladja a 6000 forintot. Mintegy 300 milliót tesznek ki ezek az illetékek. A kérelemhez szintén csatolni kell 30 napnál nem régebbi úgynevezett nullás adóigazolást is, amelynek kiváltása 2200 forint. Ha feltételezzük, hogy a kérelmezők csupán felének kell ilyet kiváltania, akkor is 55 millió forintról van szó. Egymilliárd forintos összegről van szó: ennyi folyik be az államkasszába az idegenrendészeti szempontból külföldi, valójában határon túli magyaroktól kizárólag illeték címén. A másik oldalon van az áttelepedett nyugdíjasoknak a „költsége”, akik úgy kapnak nyugdíjat Magyarországon, hogy egyetlen percet sem dolgoztak itt. Romániából és a volt szovjet országokból összesen 28 647-en vannak, akik az úgynevezett területi elven alapuló szociális egyezmények alapján kapnak nyugdíjat a magyar államtól. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2006. július 11-i nyilvántartása szerint az ilyen címen kifizetett nyugdíjak összege 1,94 milliárd forint havonta, azaz évente 23,28 milliárd. Bár előszeretettel hangoztatják, hogy ez mekkora teher Magyarországnak, az évente határon túliaktól nyert bevétel még ezt is fedezi. Ugyanis évi 40 milliárdot hoznak a határon túliak adókötelezettségeik teljesítésével, amiből az idei évre tervezett 13,7 milliárd határon túliakra szánt támogatás, de az évi 23,28 milliárd nyugdíjteher is fedezhető. Figyelembe kell venni, hogy eddig legkevesebb 5000 orvos telepedett át Magyarországra, velük előzetes befektetés nélkül kapott szakembereket az állam. A határon túlról érkezett orvosokkal tehát újabb 50 milliárd forintot nyert Magyarország, hiszen egy orvosi képzés ma 9–12 millióba kerül. A végnapjait élő Határon Túli Magyarok Hivatala megadta évekre visszamenőleg, hogy összesen mennyi pénzzel támogatja a magyar állam a határon túli közösségeket. Az idei becsült érték 13,7 milliárd forint. Ez körülbelül a harmada a határon túli – többségében magyar – munkavállalók adóterheinek. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint tavaly Magyarországon legális munkavállalási engedéllyel mintegy 58 ezer, a szomszédos országokban született, nem magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott. Csete Örs, a határon túli magyarság oktatási ügyeit támogató Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója végezte el azt a számítást, amely szerint ha valamennyien bruttó 100 ezer forint havi fizetést kaptak a munkáltatójuktól, a tőlük különböző jogcímen beszedett adók és járulékok egy évben összesen 39 milliárd forintot tettek ki, ennyi volt utánuk az állam bevétele. Háromszor többet nyer Magyarország a határon túli magyaroktól, mint amennyit rájuk költ. A BÁH állítja, hogy kizárólag idegenrendészeti hatóságként jár el, ezzel szemben a valóság az, hogy például olyan körülményeket is vizsgál és elbírál, amelyek kifejezetten az APEH hatáskörébe tartoznak. (Magyar Nemzet) /Határon túli magyarok az anyaországi intézményi rendszerben: ki támogat kit? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2006. október 9.
Új intézménnyel gyarapodott az erdélyi magyar anyanyelvi oktatási hálózat a Mezőségen. A Téka Alapítvány által fenntartott Téka Művelődési Központ, a Mezőségi Téka Szórványkollégium és a Mezőségi Néprajzi Múzeum intézményként, Téka Művelődési és Oktatási Központ néven működik tovább Szamosújváron – jelentették be október 7-én, a szórványkollégium új épületének ünnepélyes átadásakor. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta: 2004-ben fogtak hozzá az új épület létesítéséhez. Az elnök köszönetet mondott az Apáczai Közalapítványnak, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, a Communitas Alapítványnak és az Illyés Közalapítványnak a támogatásért. Stark Ferenc, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette: ez az új szórványkollégium a magyar–magyar szolidaritás bizonyítéka. – Az ezredforduló óta ez a 35. kollégium, amely az Apáczai Közalapítvány támogatásával épült – közölte Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója. – Tanúként vagyok jelen – mondta ünnepi beszédét dr. Kötő József EMKE-elnök. – 1997 januárjában dideregve vágtuk el az akkori kis házikó első avatószalagját. A jelenlévők megtekinthették a célszerűen berendezett 17 szobát. Külön helyiségben tartják majd a néptáncoktatást, és egy konferenciatermet is kialakítottak. A kollégiumavató után került sor az Égtájak Fesztiválra, amelyet a sepsiszentgyörgyi Gyűszűvirág régizene-együttes nyitott meg, majd a helybeli Kaláka Néptáncegyüttes szerepelt a színpadon. Fellépett még a kárpátaljai 2. Számú Általános Iskola és Zeneiskola kórusa, a felvidéki Nádas Néptáncegyüttes Farnadról, a vajdasági Tisza néptáncegyüttes Péterrévéről, a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes, a kolozsvári Szarkaláb, a Bogáncs és a Kisbogáncs néptáncegyüttesek és a füleki Apropó Kisszínpad. /Nagy-Hintós Diana: Megnyílt a Téka Művelődési és Oktatási Központ Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2006. november 15.
Az 1956-os forradalomra emlékezett november 2–5. között a Honismereti Szövetség által immár tizenegyedik alkalommal megrendezett Ifjúsági Honismereti Akadémia Budapesten. Ezen magyarországi és erdélyi fiatalok vettek részt, köztük a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai, Mirk László magyar szakos tanár kíséretében. Előadást tartott M. Kiss Sándor egyetemi professzor, Zika Klára és Csete Örs. Dr. Marossy Endre hadtörténeti szempontból vázolta a történteket. Sikeres volt a csíkszeredai csapat előadása. /Csergő László, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium XII. osztályos diákja: Emlékezünk Velük, tanulunk Tőlük. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./
2006. november 25.
November 24-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában szervezett Studium-esten a Miskolczy Dezső-emlékérem átadására és a Studium Alapítvány új igazgatóinak a bemutatására került sor. Idén Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodavezetője részesült a kitüntetésben. Ez a magyarországi alapítvány az egyetlen olyan intézmény, amely magas szinten támogatja a határon túli magyar felsőoktatást. – Jóvoltából több mint húszezer határon túli magyar részesülhetett különféle képzésekben – méltatta az alapítványt Egyed Zsigmond Imre egyetemi professzor, mecénásnak nevezve a támogatót. Csete Örs ünnepi beszédében a múltra emlékezett, amikor 1999-ben a Studium jelenlegi igazgatója, Vass Levente, kéréssel fordult hozzájuk, a rezidenseknek kollégiumot szerettek volna létrehozni, hogy megakadályozzák őket szülőföldjük elhagyásában. Azóta sok mindent sikerült megvalósítani, épületeket, képzéseket. A magyarországi támogatási rendszer változások előtt áll, Csete Örs reméli, hogy a közalapítvány továbbra is tudja folyósítani a határon túli támogatásokat. Az emlékérem átadását követően a Studium Alapítvány jelenlegi vezetősége átadta a stafétát fiatalabb társaiknak, így az ügyvezető igazgató Koncsag Előd, friss diplomás orvos lett, gazdasági igazgató pedig Hadnagy László hatodéves orvostanhallgató. Dr. Vass Levente, az alapítvány eddigi igazgatója elmondta, ők ezután a kuratórium tagjaiként dolgoznak tovább. /Menyhárt Borbála: Új vezetőség a Studium Alapítvány élén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./
2006. december 4.
„Miután a MÁÉRT szünetel, ezért ez egy olyan testület, amely a párját ritkítja, hisz a határon túli magyarság és az anyaország találkozását most mi képviseljük” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Sólyom László köztársasági elnök a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat második ülését Budapesten. Az első konferenciát májusban hívta össze a magyar államfő, a határon túli közösségeket foglalkoztató problémakörök azonosítására. Sólyom László hangsúlyozta, hogy a konferenciasorozat civil kezdeményezés, tehát a politikai pártok ki vannak zárva, úgyszintén a hivatalok is. A délvidéki, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és ausztriai meghívottak mellett Erdélyből Bodó Barna politológus, Darvas-Kozma József plébános, Péntek János nyelvész és Vetési László református lelkész vett részt. Magyarországról Bárdi Nándor történész, Csete Örs oktatásfejlesztési szakértő, Gereben Ferenc szociológus, Kolláth Anna nyelvész és Szarka László történész. Az Identitás-megőrzés tömbben és szórványban címmel rendezett konferencia a sajtó kizárásával zajlott. Az elhangzottakról a Köztársasági Elnöki Hivatal adott ki közleményt. A dokumentum szerint az előadók egyetértettek: az összes régióban – fáziseltolódásokkal – ugyanazok a folyamatok mennek végbe, és az asszimilációval szemben az autonóm módon történő integráció lehet az identitás megőrzésének biztosítéka. Hangsúlyozták, a Kárpát-medencei magyarságon belül többszázezren élnek szórványban, olyan körülmények között, ahol az identitás megőrzése különösen nehéz. A résztvevők szerint az egyes régiók igényeihez igazodó átfogó szórványstratégia és támogatási rendszer kidolgozása nélkül a szórványosodás tovább terjedhet. Sólyom elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túliakkal való törődést. /Guther M. Ilona: A határon túli magyarokkal tanácskozott Sólyom László. Autonóm módon integrálódni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ A köztársasági elnök hangsúlyozta: az általa összehívott konferenciasorozat célja, hogy Magyarország információkat szerezzen a határon túli magyarok helyzetéről, előnye pedig, hogy a határon túli közösségek egymás álláspontját is megismerhetik. A tanácskozáson tizenhatan vettek részt, közöttük lelkészek, nyelvészek, szociológusok. A konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy összmagyar intézményt kell létrehozni a szórványban élő magyarság problémáinak rendezésére. /Farcádi Botond: MÁÉRT-pótló konferencia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
